Gara

A település adatai:

Közigazgatási területe:         59,96 km2
Belterület:                               248 hold
Külterület:                               5748 hold
Állandó lakosok száma:      2579 f? /2005/
Néps?r?ség:                         43,01 f?/km2


Földrajzi fekvése:

Gara község Bács-Kiskun megyében, Bajától 16,5 km-re kissé délkeleti irányban fekszik. Vaskút, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Csátalja községekkel és nyomhatárával határos. Nemzetiségi település, magyarok, bunyevácok, horvátok, szerbek, németek és székelyek lakják.


Elnevezése:

Gara már az Árpádok korában is lakott település volt. Els? írásos emlék 1290-b?l való. A község nevének keletkezésére többféle magyarázat van. A település egykor a Garai famíliához, annak délvidéki birtokához tartozott 1334-ig. Nevét valószín?leg a Garai családról kapta. El?ször 1372-ben Nicolai de Gara, majd kés?bb Gara nemzetség szerepel.Nem bizonyított, ama felvetés, hogy a szláv "Gora" (domb) szóból származhat, mivel az els? település egy magaslaton (dombszer? helyen) helyezkedett el a jelenlegi falutól 4 kilométerre, délre. Napjainkig azt a részt  "Gradina"-nak nevezik.


Lakossága:

1526-ban érkeztek az els? horvátok, akik az okiratok szerint 18 ferences-rendi szerzetessel érkeztek a településre, és annak környékére. Viszontagságos évszázadok után, a török hódoltság idején, 1598-ban sok lakosa a császári fennhatóság alatt álló Esztergomba költözött. 1635-41 között Esterházy Miklós a falut Urbanec Mátyásnak adományozta. A Rákóczi-szabadságharc alatt teljesen lerombolják a falut. Gara a bajai uradalom részeként 1727-ben a Czobor nemzetség tulajdonába került, majd 1750-ben a kamara Grassalkovich Antalnak, Baja földesurának adományozta. 1734-ben érkeznek az els? németek a faluba. A következ? évben megépül a templom. 1770-ben a falu lakossága: 1888 f?. 1780-ban megépül a kés? barokk stílusú római katolikus templom. 1866-ban kolerajárvány söpör végig a falun. A lélekszám 1870-ben 3878, ami 1941-re 3941-re n?tt. A csökkenés akkor kezd?dött, amikor a német nemzetiség?ek 37 százalékát, 990 f?t kitelepítették a II. világháború után, körülbelül 400 lakost pedig "málenkij robotra" hurcoltak el. Öt bukovinai falu (Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva) székelyeit viszont 1941-ben a Délvidékre telepítette át a kormány, innen egy részüket Észak-Bácskába. Garára nagyobbrészt Hadikfalváról, Istensegítsr?l és Fogadjistenr?l érkeztek bukovinai székelyek. 1947-ben a lakosságcsere-egyezmény következtében felvidéki magyarokat, szlovákokat telepítettek Garára. Ekkor a népesség száma 4534 f?re n?tt, ez volt Gara legnagyobb lélekszáma, innen folyamatosan ismét csökkent. 2001-ben már csak 2683 f?t számláltak.


A település jellege:

A település mez?gazdasági jelleg?, jelent?sebb ipari üzem, létesítmény nincs. Többnyire rendelkezik minden olyan intézménnyel, mely a hasonló nagyságú községek tekintetében elfogadottnak tekinthet?, de az intézmények min?sége átlag alatti.


Látnivalók:

  • Szent László királyról elnevezett római katolikus templom. Épült 1780-ban kés? barokk stílusban, melyet 1909-ben b?vítettek.
  • I. és II. világháború emlékm?ve
  • Szentháromság-szobor (a szobor a templomkertben található)
  • Székelykapu (római katolikus templom bejáratával szemben található)
  • Nemzetiségek együtt cím? szobor: Az itt él? magyar, német és bunyevác nemzetiségek összefogását jelképezi. Templomtól mintegy 100 m-re, délre található.
  • Milleniumi emlékm? az óvoda épülete el?tt található.
  • Határ?r H?sök emlékm?ve: A Polgármesteri Hivatallal szemben áll.


Forrás: Gara község honlapja
 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat